Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2016. szeptember

2016. október

2016. november

2016. december

2017. január

2017. február

2017. március

2017. május

2017. június

2017. július

2017. augusztus

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2017. április

 

A varjak nem hagyják magukat!

 

A hónap folyamán ismét vetésivarjú-számlálást végeztünk Baranya területén, melynek eredményeként 7 településen 32 fészektelepet vettünk nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 11 helyen szűnt meg, viszont 7 helyen alakultak ki új kolóniák. A költő párok számát az előző évi 842 párral szemben idén 998 párra becsültük, ami 18,5%-os gyarapodást jelent. Az 1997. évi alapállapothoz viszonyítva már 78,5%-kal több varjú költ a megyében. A fészektelepek továbbra is a lakott területeken vagy azok közvetlen szomszédságában vannak.

A felmérés során ezúttal is két helyen regisztráltunk 100 párnál nagyobb kolóniát. A legtöbb varjú a szabadszentkirályi focipálya mellett (182 pár) és a pécsi vásártéren (154 pár) költ. Mindkét helyen 50% körüli az állománynövekedés. A szabadszentkirályi telep az eddig legnagyobb kolónia a megyében 1997 óta. A pécsi vásártérre valószínűleg a Keszüi úton fészkelő varjak költöztek át, s várható, hogy ez a telep létszámában tovább bővül majd a következő években. A varjak jelenléte ezen a területen a legkevésbé zavaró, ezért óva intjük a város vezetését és a természetvédelmi hatóság illetékeseket attól, hogy ehhez a telephez is hozzányúljanak, mert a varjak ismét a kertvárosi panelok közé fognak beköltözni.

Pécsett a fészekleverések ellenére (9 telep szűnt meg és csak 2 új kolónia alakult ki) a tavalyi 419 párról 479 párra (+14,3%) nőtt az állomány. A Keszüi út lecsonkolt platánfáin már nem tudtak a varjak újabb fészkeket rakni, de a főpályaudvar környékén ismét szép számmal telepedtek meg, bár a kolónia létszáma itt nem érte el a tavalyit. A leglátványosabb állománynövekedést Szigetváron tapasztaltuk, ahol 55,3%-kal több a varjú, mint egy évvel korábban (85 pár helyett 132 pár).

A felmérési statisztikák azonban senkit se tévesszenek meg! 1980-ban még közel 19 ezer pár varjú fészkelt Baranyában. A jelenlegi állomány ennek alig 5%-a, a csökkenés tehát óriási. A helyi populáció nagyságának alakulása nagyrészt az aktuális költési sikertől függ. A szeles, esős, hideg periódusokkal tarkított költési időszakokban a fák csúcsaiba épített fészkek egy részét leverik a viharok, az átlagosnál jóval több költés marad eredménytelen, és a sikeresen költő párok is kevesebb fiókát nevelnek fel. A kirepülő fiókák már a következő évben ivaréretté válnak, párba állnak és költenek, de ha az előző évben kevés fióka repült ki a fészkekből, akkor az állomány nem tudja pótolni a természetes elhullásból eredő veszteségeket.

Az időjárás idén nem kedvezett a varjaknak. Bár a költések március közepétől fogva rendben megkezdődtek, a hidegfrontok megtették hatásukat. A telepek fészkei alatt összetört tojásokat, fészekből kiesett, elpusztult fiókákat szép számmal találtunk. Mindez nem sok jót ígér a következő évre.

 

  1. kép: Kukázó varjak a pécsi Kertvárosban (Fotó: Bank László)

 

Búcsú a legnagyobb fecsketeleptől?

 

Mohácson, az egyik használaton kívüli Duna parti épület falán (volt) található a molnárfecskék legnagyobb baranyai fészektelepe. Az itt költő párok száma 250-330 körül mozgott az utóbbi években. A tulajdonos azonban rövidesen felújítja az épületet, s a munka jellegéből adódóan a fészkeket is le fogják verni. A fecskék idei megtelepedését azzal akadályozták meg, hogy lehálózták a fészkes falszakaszt, így a tavasszal visszaérkező madarak a fészkeiket itt már nem tudták újra elfoglalni. Ezzel megelőzték a súlyosabb problémát, hisz költési időszakban ez a művelet a fészekaljak elpusztulásával járt volna. A lehálózott szakasz mellett még maradt némi lehetőség a fecskék fészkelésére.

Őszintén szólva a dologgal kapcsolatban magunk sem tudtunk volna jobb megoldást javasolni. Az épület elkerülhetetlen felújítása során még mindig ez a leghumánusabb megoldás, de azért a lehálózás előtt illett volna engedélyt kérni a természetvédelmi hatóságtól vagy megkérdezni a védett természeti értékek kezelését végző szervet. A védett madarak fészkeinek eltávolítási szándéka esetén ugyanis ez az eljárás menete. Egyeztetés tudomásunk szerint nem történt az ügyben.

A magunk részéről csak abban bízunk, hogy a fecskék egy része átköltözik a szomszédos falszakaszra, más részük pedig új otthont talál a környező épületeken. Az épület felújításának befejezése után pedig remélhetőleg újra módjukban lesz a madaraknak elfoglalni az eredeti fészkelőhelyeiket, feltéve, ha a munka során nem végeznek olyan átalakítást, ami az ismételt megtelepedésüket lehetetlenné teszi.

 

  2. kép: A lehálózott épület Mohácson (Fotó: Schwarzkopf Ágnes)

 

Csízek a Pintér-kertben

 

Önmagában a címben szereplő esemény nem különösebben izgalmas, hisz a csízek ősztől tavaszig rendszeresen nálunk tartózkodnak. Kisebb-nagyobb, olykor többszázas csapataikat főleg az égeresek környékén figyelhetjük meg, de hébe-hóba még a madáretetőkön is találkozhatunk velük. Ami azonban különös jelentőséget ad a hírnek, hogy április 21-én a fenti helyen ezúttal egy fiókát és az egyik szülőmadarat kapta lencsevégre egyik önkéntesünk, s ez már igazi kuriózumnak számít.

A csíz az eurázsiai fenyőrégióban általánosan elterjedt madárfaj. Észak- és Közép-Európa hegyvidékein ugyanúgy fészkel, mint Szibériában vagy Közép-Ázsiában, de költ az Appennini- és a Balkán-félszigeten is. Hazánkban korábban a Bükkben mutatták ki biztos fészkelését, de költési időszakban történt megfigyelések a Bakonyban, a Hanságban, a Zempléni- és a Kőszegi-hegységben is sejtetni engedték alkalmi megtelepedését.

Baranyában 1988-1999 között a fészkelő madárfajok ún. községhatáros ponttérképezése során a Villányi-hegység több pontjáról (Palkonya, Túrony, Vókány) is előkerült költési időszakban. Az adatok alapján feltételeztük alkalmi költését, s a gyanúnkat egy Pécsen befogott, majd meggyűrűzött fiatal példány tovább erősítette. A költést most a Pintér-kertben történt megfigyelés bizonyította. A fajnak hosszú idő óta ez az egyetlen biztos fészkelési adata Magyarországon.

A csízek korán költésbe kezdenek, és már áprilisban is lehetnek kirepült fiókáik. A fotót készítő önkéntesünknek is egy fészekből kirepült fiókát sikerült megpillantania, amint az éppen eleséget koldult a hím szülőmadártól.

 

  3. kép: Eleségért kolduló csízfióka a Pintér-kertben (Fotó: Laczik Dénes)

 

Citrombillegető Sumonyban

 

Április 25-én egy hím citrombillegetőt figyeltünk meg a sumonyi halastavakon. Ez a faj második baranyai előfordulása. Első alkalommal éppen 20 éve, 1997. május 19-én került távcsöveink elé. Akkor egy tojót sikerült észlelnünk szintén Sumonyban.

A citrombillegető Ázsia középső és északi részén található költőhelyeiről gyors iramban terjeszkedik nyugat felé. Az utóbbi évtizedekben már költő fajként is megjelent több országban (pl. Finnország, Lettország, Lengyelország). A sztyeppi és erdős sztyeppi nedves élőhelyeket kedveli, de nem hiányzik a tajga- és tundraövezetből sem.

Magyarországon 1989 tavaszán figyelték meg először, s azóta már számos alkalommal sikerült kimutatni jelenlétét. Az adatok különösen az utóbbi 10-15 évben sokasodtak meg. Úgy tűnik, hogy az ország keleti része a fajnak már a tavaszi vonulási útvonalába esik, s az Alföld egyes pontjain költése sem zárható ki. A Dunántúlról még viszonylag kevés adattal rendelkezünk előfordulásáról, de ismételt sumonyi megjelenése is bizonyítja nyugati irányú terjeszkedését.

 

Gyűrűzési eredmények

 

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson április 23-án ért véget a hagyományos tél- tavaszi madárgyűrűző tábor. A résztvevők március 12-től kezdve már folyamatos táborozás keretében fogták be és jelölték a madarakat. Az időszakot az igen gyenge téli és a még gyengébb tavaszi fogás jellemezte. Ilyen kevés madarat a tél-tavaszi táborozások 18 éve alatt még soha sem gyűrűztünk.

Összesen 52 madárfaj 2229 példányára került gyűrű. Száz példányt elérően mezei verebet (379 pld.), vörösbegyet (318 pld.), zöldikét (206 pld.), tengelicet (210 pld.), kék cinegét (154 pld.) és barátposzátát (227 pld.) fogtunk. Ellenőriztünk 539 régi magyar gyűrűs madarat is.

A tábor munkájában 63 fő vett részt. A megvalósításhoz a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás Programja nyújtott támogatást.

 

  4. kép: Madárgyűrűzési bemutató a tavaszi táborban (Fotó: Gregorits János)

 

Májusi rendezvények

 

Fülemülék Éjszakája

 

Az akció célja a földkerekség egyik legszebb hangú énekesmadara életének bemutatása. Május 5-én (esőnap: május 6.) Mohácson (gyülekező a Középmező dűlőben, a Lidl Áruház parkolója mögött) szervezünk akciót 18-22 óra között. Szintén május 5-én (esőnap: május 6.) lesz a program Pécsett, a lőtéri domboknál (gyülekező a Melinda utca 5-9. házszámok mögött a parkolóban) 18-22 óra között, míg Pusztakisfaluban május 27-én (gyülekező a haranglábnál) várjuk az érdeklődőket 20-24 óra között. A pécsi rendezvényt Wágner László (30/377-3412), a mohácsit László Csaba (70/289-8495), a pusztakisfalusit Szekeres Tibor (20/453-1878) koordinálja.

A helyszíneken iskolai csoportok, családok, szerelmespárok és egyéni érdeklődők megjelenésére egyaránt számítunk. Egy rövid kirándulás keretében a fülemülék csodálatos énekének hallgatása közben ismertetjük meg a résztvevőket a faj életmódjával.

 

Madarak és Fák Napja

 

Május 13-án 10-18 óra között Pogányban a Zsályaliget Élményparkkal közösen szervezünk programokat, melyek között gyűrűzési bemutató, távcsöves madármegfigyelés is szerepel, de kreatív foglalkozásokat is tartunk az érdeklődőknek. A részletek felől Maráth Klára (30/451-6631) koordinátornál lehet érdeklődni.

 

IV. Orfűi Ökofesztivál

 

Május 20-án és 21-én 10-18 óra között a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter és az Orfűi Turisztikai Egyesület által szervezett rendezvényen önálló standdal veszünk részt. A helyszín ezúttal is a Medvehagyma Ház lesz. A részletekről Horváth Imréné (20/492-2900) koordinátor ad felvilágosítást.

 

Békásztalálkozó

 

Május 27-én 11-18 óra között Pusztakisfaluban tartjuk a találkozót. A hüllők és kétéltűek védelme iránt érdeklődők előadásokat hallgathatnak, és baráti beszélgetések során összegezik az eddig elért eredményeket, valamint megbeszélik a következő évek legfontosabb teendőit is. Bővebb felvilágosítást Szekeres Tibor (20/543-1878) szervezőtől lehet kérni.

 

Előadás

 

Május 9-én 18 órai kezdettel Wágner László tart előadást "Az év madara a tengelic" címmel. A Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével közösen szervezett rendezvényünkön az MME Baranya Megyei Csoportjának titkára a fajjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal és a faj védelmének lehetőségeivel ismerteti meg az érdeklődőket. Helyszín: PTE Általános Orvostudomány Kar, Elméleti tömb, 6. szemináriumi terem (Pécs, Szigeti u. 12.).

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor