Kezdőlap  

Ragadozómadár-védelmi program

 

Békászó sas

Adatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdekességek a békászó sasok életéből

 

Az indiai térségben fészkelő populáció önálló alfajba tartozik.

Ritkán előfordulhat, hogy a tojó 3 tojást rak.

A hazai madaraink közül az egyetlen olyan faj, amelyre a fiókakori káinizmus a jellemző. Ez azt jelenti, hogy az elsőként kikelt fióka elpusztítja a későbben kikelt testvérét. Ez az agresszivitás csak a kikelést követő 2-3 hét után oldódik ki. Olyan időjárási körülmények között, amikor a tojónak folyamatosan takarni kell a fiókákat (a kikelés utáni időszak hűvös, csapadékos napjai), kivételesen előfordulhat, hogy a kisebbik fióka is életben marad.

A legrégebben ismert baranyai élőhelyén 1986 óta folyamatosan költenek a sasok. Itt fordult elő 1990-ben, hogy mindkét fiókát felnevelték a szülőmadarak.
Egyedülálló kísérletként az MME szakemberi foglalkoztak a második fióka megmentésének lehetőségével. Ennek lényege, hogy a kikelés után kiszedik az egyik fiókát a fészekből, majd néhány hét mesterséges táplálás után visszahelyezik ugyanoda. A szülőmadarak mindkét fiókát tovább nevelik, így a kirepülési siker a duplájára növelhető.

Földrészünkön Fehéroroszországban fészkel a legnagyobb számban, ahol 3.000 párra becsülik a költő párok mennyiségét.

Őszi vonulása során egyetlen nap alatt ezer példányt is megfigyeltek már a Boszporusz felett átrepülve.

 

 

 

Vissza a lap tetejére

 

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós